A Barclays felmérése alapján a japán intézményi kötvénybefektetők csaknem kétharmada csekély esélyűnek ítéli a Grexitet, vagyis Görögország távozását az euróövezetből.

A Barclays londoni bankcsoport befektetési és elemzőrészlege rendszeresen felméréseket végez a globális portfoliótőke-áramlás szempontjából alapvető A legfrissebb vizsgálata során a Barclays azt a kérdést intézte a felmérésbe bevont japán intézményi befektetők felé, hogy véleményük szerint mekkora az esélye annak, hogy a Grexit belátható időn belül bekövetkezik.
A válaszadók 65,2 százaléka a zéró és 25 százalék közötti valószínűségi sávot jelölte meg, 8,7 százalékuk 25-50 százalék közöttinek tartja ezt a kockázatot. Az 50-75 százalék és a 75-100 százalék közötti valószínűségi tartományt egyaránt 13 százaléknyian választották.
A Barclays három héttel ezelőtt is elvégezte ugyanezt a felmérést, azóta a befektetői vélemények polarizációja figyelhető meg. Az akkori körkérdésre válaszolva a japán intézményi kötvénybefektetők 16,7 százaléka tartotta 50 százaléknál magasabbnak – 50-75 százalék, illetve 75-100 százalék közöttinek – a Grexit kockázatát a jelenlegi 26 százalék helyett, a másik végletet, a 0-25 százalék közötti Grexit-kockázatot pedig 54,2 százaléknyian választották. Erről a szintről emelkedett az e válaszlehetőséget bejelölők aránya a most mért 65,2 százalékra.
A Barclays csütörtökön ismertetett új felmérése szerint a megkérdezett japán befektetési társaságoknak ugyanakkor csak a 13 százaléka mondta azt, hogy a görög válságot nem tartja komolyabb odafigyelésre érdemesnek, több mint 50 százalékuk szerint a görögországi fejlemények az európai piacok számára fontosak, 30 százalékuk pedig világgazdasági léptékűnek nevezte a görög válság teremtette problémákat.
Más nagy londoni házak is az esetleges Grexit súlyos következményeinek lehetőségére hívták fel a figyelmet legutóbbi elemzéseikben.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, amely nemrégiben – egyebek mellett a Grexit lehetőségére is hivatkozva – leminősítette Görögország addig is mélyen spekulatív adósosztályzatát, részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta: az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége. Éppen ezért Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná, amely felforduláshoz vezethet az euróövezeti államkötvény-piacokon.
Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a valutaunión belüli széttartó költségvetési és gazdasági folyamatokra nem a hazai költségvetési és gazdaságpolitika módosítása az egyetlen lehetséges válasz. Egy ilyen fejlemény bizonyítaná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott, fájdalmas, vagy éppen a “páciens” számára elfogadhatatlan belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája – állt a Moody’s londoni elemzésében.
A ház szerint az a tudat, hogy létezik ez az alternatíva, meggyengítheti a bármi áron végrehajtandó kiigazítás melletti politikai elkötelezettséget, akkor is, ha a Grexitet Görögország súlyosan megszenvedné. Ezt a befektetők is tudnák, és a bajban lévő többi euróövezeti gazdaságban ez megnövelné a tőkekivonás és a hazai befektetési eszközök, köztük az állampapírok piacán jelentkező eladási nyomás kockázatát.
A szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját is, hogy a nagy adósságteherrel küszködő euróövezeti szuverén adósok elveszítik tőkepiaci hozzáférésüket – hangsúlyozták a Moody’s londoni elemzői.

MTI