A magyarországi bankok egyöntetűen kifejezték, hogy támogatják a hitelezés bővítését és a gazdaságot, a bankok elsősorban a vállalati, és azon belül is a kis- és közepes vállalati szektorban szeretnék növelni hitelezésüket 2015 és 2017 között – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

A lakossági szegmensben a bankok többsége nem tervezi a hitelállomány számottevő bővítését a következő három évben.
A nemzeti bank közölte, a Magyar Bankszövetség összesítette a bankok hitelezési vállalásait, amelyeket eljuttatott a jegybanknak.
Az MNB által is szorgalmazott vállalások alapján a bankok a banki különadó mérséklődésével párhuzamosan élénkítik a hitelezési aktivitásukat, és ezáltal hozzájárulnak a tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez – olvasható a közleményben.
A jegybank emlékeztet arra, hogy az Erste Bank még februárban vállalta az aktívabb hitelezést konkrét célszámokkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a kormány között kötött megállapodás keretében.
Az MNB üdvözli, hogy a többi bank is követte az Erste példáját, és részben a jegybank szorgalmazására, igaz, főként konkrét célszámok nélkül, vállalta a hitelezési aktivitása növelését. Az Erste Bank Hungary február 9-én azt közölte, hogy a következő három évben összesen 550 millió eurós hitelprogramot indít a magyar gazdaság támogatására.
A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett amellett, hogy a hitelezési fordulat fennmaradjon, és a bankok – a jegybanki programokra egyre kisebb mértékben ráutalva – egyre nagyobb finanszírozást biztosítsanak a gazdaságnak.
A kormány és az EBRD közötti megállapodás alapján a banki különadó csökkentése jelentősen segíthet abban, hogy a bankrendszer eredménye nőjön és ezen keresztül a belső tőkeképződési képessége erősödjön. A hitelezési képesség növekedése megteremti annak a lehetőségét, hogy a bankrendszer egyre önállóbban, a korábbiaknál nagyobb mértékében támogassa a hitelezési aktivitásán keresztül a gazdaság fenntartható növekedését. Ugyanakkor a hitelezési hajlandóság erősödése eddig hiányzott.
Az MNB becslései szerint a vállalati hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékkal emeli a bruttó hazai termék (GDP) értékét. Ha pedig a hitelállomány növekedése főként a kkv szektorban valósul meg – ahol a munkahelyek többsége található – az érdemben hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez is. A jegybank szerint hosszabb távon Magyarországon – a jegybanki programokra egyre kisebb mértékben ráutalva – évi 6-7 százalékos vállalati, évi 10 százalék körüli kkv, és visszafogott lakossági hitelállomány-bővülésre van szükség ahhoz, hogy a 3 százalék feletti gazdasági növekedés fennmaradjon. Ez egyúttal az MNB bankokkal szembeni hitelezési aktivitásra vonatkozó elvárásának is tekinthető.
A nemzeti bank számos eszközzel, köztük a növekedési hitelprogramon (nhp) keresztül támogatja a kkv szektor finanszírozását, és csökkenti az ügyfelek indokolatlanul magas kamatterheit. Az nhp indulásával az első szakaszban lebontották a hitelpiaci korlátokat és nőtt a verseny, később a második szakaszban az új hitelezés előtérbe kerülésével pedig már jelentősen emelkedett a beruházási aktivitás, és ezen keresztül a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság. Az nhp-n kívüli hitelezés azonban nagymértékben szűkül, emiatt a jegybank még mindig nem tudja csökkenteni a kkv hitelpiac támogatásának intenzitását. Az MNB fontosnak tartja, hogy a kívánt 6-7 százalékos vállalati hitelállomány-bővülést a bankok egyre nagyobb mértékben piaci alapon legyenek képesek megvalósítani.
A bankok hitelezési aktivitását a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan nyomon követi, és elemzi annak gazdaságra gyakorolt hatását – fejezte be az MNB.

MTI